2010. szeptember 30., csütörtök

semminek nincs értelme

Mi értelme van annak, hogy reggel felkelsz, de aludnál még?
Mi értelme van annak, hogy ki mész a vonat elé, de késik?
Mi értelme van annak, hogy köszönsz, de nem köszönnek vissza?
Mi értelme van annak, hogy tanulsz a dogára, de az eredmény 1s?
Mi értelme van annak, hogy tetszik vki, de az illető nem viszonozza?
Mi értelme van annak, hogy utálnak, de te csak kiálltál vkiért?
Mi az értelme annak, ha kitűzöl egy célt magad elé, de annyian meggátolnak az elérésben, hogy inkább feladnád?

Nem adom fel, nem adom meg azt az örömöt senkinek, és ha fogytán az erőm, akkor merítek vkiből...


2010. szeptember 6., hétfő

....


Meghalni - elszunnyadni - semmi több;
S egy álom által elvégezni mind
A szív keservét, a test eredendő,
Természetes rázkódtatásait:
Oly cél, minőt óhajthat a kegyes.
Meghalni - elszunnyadni - és alunni!
Talán álmodni: ez a bökkenő;
Mert hogy mi álmok jőnek a halálban,
Ha majd leráztuk mind e földi bajt,
Ez visszadöbbent. E meggondolás az,
Mi a nyomort oly hosszan élteti

2010. szeptember 5., vasárnap

2010. szeptember 3., péntek

alone?!

"bármikor, amikor egyedül érzed magad..gondolj arra, hogy akárhol is vagyok..a lelked másik része vagyok.. és veled vagyok "(:

thx Friends!:)


2010. szeptember 2., csütörtök

újból itt!:)


húúúúúú, de rég írtam már:D
de most ezt bepótolom, mert meginn elkezdődött az oskola és nem lesz annyi időm azokra akik fontosak, mert suli, meló...stb., de itt mindent nyomon követhettek ezt csak nektek írom:D

2010. április 13., kedd

Pest, te csodás! Part 1.

Ápr. 2.-án fellátogattam Pestre, az újdonsült barátaimhoz, Lújzámhoz, és Jolánhoz!:)
Mondanom se kell, hogy késésben voltam, mert a vonat 10:52kor van a felszálló helyen ahol én felszállok, és én még 35kor a kádban ültem. Az idő láttán kiugrottam a kádból és olyan tempóban készültem el,hogy úgy még sose:D Futottam a vonathoz..., szerencsére találkoztam a Nikivel, akivel elbeszélgettünk. Jött a vonat. Felszálltuk. Leültünk. Körülnéztem, hogy van vhol ellenőr, mert nem volt jegyem. Mit ad isten, tőlem 2 lépésnyire áll egy és beszélget a munkatársaival akik csak utazgatnak. Megkérdeztem a Nikit, hogy vegyek-e jegyet?
- Most mi legyen, vegye jegyet?- én.
- Döntsd el te!:D - Niki.
- Jólvan leszek most az egyszer becsületes:P. - én.
S mind ezeket kimondtam, közben kiugrottam a székből és elindultam az ellenőrhöz, hogy kérjek jegyet. A lépteimnek egy furcsa hang zavarta meg...CSSCSCSCSRRSCSSSSCS (visszarántott a székre) tovább sétáltam a kallerhoz, aki felettébb furcsán nézett rám, + még a munkatársai is.
- Egy diák jegyet szeretnék Szárligettől a Délig.-én.
- Uhhhhh..., hogy... őőő igen.... -ellenőr.
(nyújtom az 5000st.)
- Ááááá, hagyd majd később találkozunk!- ellenőr.
Ezért szakítottam el a kabátomat, és ezért égette be magam az egész vonat előtt?!
..... Folytatás.......

optimista és feledékeny

Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan!
Az élet szép – csodáld meg!
Az élet boldogság – ízleld!
Az élet álom – tedd valósággá!
Az élet kihívás – fogadd el!
Az élet kötelesség – teljesítsd!
Az élet játék – játszd!





















Az élet vagyon – használd fel!
Az élet szeretet – add át magad!
Az élet titok – fejtsd meg!
Az élet ígéret – teljesítsd!
Az élet szomorúság – győzd le!
Az élet dal – énekeld!
Az élet küzdelem – harcold meg!
Az élet kaland – vállald!
Az élet jutalom – érdemeld ki!
Az élet élet – éljed!

2010. március 31., szerda

kántálás

"...gyere bébi , gyere spiccolj gyere táncolj ugye szép ugye szép hogy a segged robban szét bár tetves retkes rég 2*
várj még ki fújom dolgoztazsd meg jól
gyere spicolj gyere táncolj ugye szép ugye szép hogy a segged robanszét bár tetves retkes rég
várj még ki fújom dolgoztazsd meg jól
gyere spicolj gyere táncolj ugye szép ugye szép hogy a segged robbanszét bár tetves retkes rég
és zúzd a fingdalt még
na de fosok én rád mert félsz csak félsz és a segged a szád csak félsz csak félsz 2*
na de fosok én rád mert félsz csak félsz a segged a szád is néz csak néz most állj hUh beriszáld hUh és állj huh és beriszáld csak beriszáld..."

2010. március 20., szombat

képtelen valóság

A nap, veletek, mikor nem készült kép, de a fényképező ott volt, de a nap az emlékezetünkbe vésődött, s a barátságunk még mindig él, s élni is fog...


“A jó barát olyan valaki, akivel együtt semmi különöset nem tesz az ember, aztán rájön, hogy a “semmi különös” nagyon is különös. A jó barát mindent elmesél magáról neked. A jó barát olyan valaki, aki tényleg örül, ha győztél, és megdolgoztál a sikerért. Olyan valaki, aki előtt nem kell védekezned, és nem kell jó benyomást tenned rá. A jó barát ennek a sok csodálatos valakinek a megkapó egyvelege, akivel közös emlékeid lesznek majd, akinek adsz, és akitől kapsz – ő a “most és mindörökké jó barát.”



2010. március 12., péntek

farkaséhség vs. véréhség

Hideg és szeles idő volt, mikor a 2 idegen betért a Plázába.
Az egyikük egy lány volt. Barna hajzuhatag, ami néhol eltarkarta az arcát. Zöldes-kékes szem, aranyos, kedves arc. De volt vmi a megjelenésében, vmi nem hétköznapi, vmi állatias.
A másik egy fiú volt. Szintén barnás hajkorona fénylett fejebubján. Sötét barna szem, majdnem már fekete, de vmi arany csillogás tündökölt benne. Ezüstösen fénylő bőre, csak úgy világított partnere mellette mint egy elromlott reflektor.
A mozgásában, a tekintetében látszolagos idegesség, vmi érzés amit elnyom volt kiírva az arcára.
Mikor a 2 fiatal elment a színpadnak nevezett pódium mellette, az egyikőjük fanyarúl elhúzta a száját, és mielőbbi gyorsaságot követelt ismerősétől. A "színpadon" vérvételt folyt. Bárki aki, betért a centerbe minden nyugalommal adhatott vért. 5-6 db szék volt, amiben néha fiatal, néha középkorú, és néha idősebb adakozók voltak jelen. Ez az előadás meglehetősen teccett a fiúnak, ha nem egy nyílvános helyen történt volna mindez.
A barátok úgy döntöttek, hogy a Mc Donald's nevezetű kajáldában csillapítják éhségüket.
Helyet foglaltak. Megbeszélték mit esznek. A fiúnak jobban esett volna egy kis csepp friss vörösszínű ital..., de a lány nem hagyta, hogy kedve szerint cselekedjen. Oda mentek az "eladóhölgyhöz", és közölték a kívánságukat, ami egy picinyke kuponon szerepelt. Megkapták a kívánt ételt. A fiú elvitte a 2 big mac-at, + a krumplit, + az innivalót. A lány addig fagyit, sajburgert, és egy séket vásárolt. Leültek az asztalhoz és neki láttak a kajának. A fiú kinyílvánította nem teccését, de ez nem érdekelte a lányt. A lány hamburgerje pedig kezdte elveszíteni eredeti alakját... A lány nem igazán figylet a fiúra, mert túlzottan lekötötte a tv-ben zajló események sorozata.
- Ne nézd már a tv-t! - fiú.
- Pucér nénik és bácsik volta benne! - lány.
- Jah, az más..., akkor se nézd!-fiú.
- Jól van má!-lány
- Ide figyelj, ne nézzed, mert minjá itt beleváglak a tv-be, bár az nem lenne jó, mert mindeki rájönne a titkunkra..., és tudod mi lenne a legnagyobb bajod?.-fiú.
- Nah, mih?-lány.
- Az, hogy szétszakítanád a ruhád, ha átváltozól!-fiú.
A lány vihogások közepette tört ki, mire a fiú is. (igaz volt ami mondott, a titkukról?!)
A lány hirtelen felkapja a vízet, és elkezdi szídni a szendvicsét, mert már amit evett azt egy picit lehetet szendvicsnek nevezni. Amit a fiú örült nagy hahótázással vett. Amitől az egész térség beleremegett. Majd megjegyezte, hogy halkabban mert elküldik őket.
- Nézd meg mindeki késsel, villával eszik, sminket meg ki akarnak dobni?-lány.
- Igen, látom, de sztem a sminkünket nem hiszem:D me rajtam nincs, és sztem pár perc röhögés után már rajtad sem lesz.-fiú.
Újjabb nevetések vették kezdetüket.
Az ételpusztítása után következett az emberek kritizálása, ugyanis ők 2en tökéletesek voltak/azok még?!
Egy Emó jelenséghez volt, szerencséjük.
- Nézd ott egy EMÓÓÓ!!!, de nem fordulj meg hírtelen!-lány.
- OKÉ.-fiú.
- Úramisten ez télleg, baszott nagy...:D-fiú.
- Mondtam én!-lány.
Az istenük ma se volt hozzájuk kegyes, ugyanis épp a melletük lévő asztalnál foglalták el a helyüket az Emó pár. (nem biztos, hogy pár volt!:D)
A nagy nevetések csak úgy hangzottak s az idő pedig csak úgy elszállt, mint ahogy mindeki szerenté, hogy ez a r**adt tél is elszálljon már!:D
Az idő sürgette őket, mert a fiúnak mennie kellett az iskolába. A lány kikisérte a pályaudvarra. Ott álltak a peronon, pontosabban a 4. és az 5. vágány között. 10 perc múlva leesik nekik, hogy rossz peronon ácsorognak. Gyorsan átfutottak a másik oldalra.
Majd egy hang megszólal: "A Komáromból érkező személyvonat az 5. vágányon halad tovább egészen a Budapest Déli pályaudvarig."
Ebből azt szűrték le, hogy rossz helyen vannak...
Úgy kellett sietniük, hogy ne leplezzék le képességüket. Fent összefutottak pár kedves ismerőssel. A lány leállt velük beszélgetni, mire a fiú egy enyhe morgással jelezte, hogy már nagyon "éhes". (hisz nem rég evett..., nem?!)
Jött a járműve a fiúnak, és három puszi után a 2 barát "elvált" egymástól.
A fiú felszállt a vonatra, s eltünt a borús időben.


2010. március 11., csütörtök

2010. március 8., hétfő

a jó idő hatása...

Peee & Tuccka párbeszéde a Turulos kirándulásról:

Ha jó idő lesz gyerekek felmegyünk Turulhoz, Rendben? - Tanár.
Perszeeeee!!!! - többiek.

(privát)
- Én, már voltam ott tavaly nyáron. Elég sokszor felmegyek. Tök jó. - p.
- Tudom, én is voltam már...:D- T.
- Majd idén is felmegyünk, kifeszek monokinizni....- p.
- Okéééé! Te is monokinizel, és én is monokinizek:D - T.

Boldog wóóómeen dééjt!

BOLDOG NŐNAPOT MINDEN KEDVES NŐŐŐŐNEEEK!!!!:)))



2010. március 1., hétfő

mi van ha 3 régi jó barát együtt tölt egy napot?!




vonatoztam.felbasztam az agyam a mögöttem lévők miatt.annyira okoskodóak voltak.késett a vonat. Sz. és A. sokat vártak rám. L. rám ugrott és össze sározta a gatyámat. Hazavittük L.-t. Elmentünk a Flörtbe. Ittunk forrócsokit. leégette a nyelvem. a mi röhögésüktől zengett az egész pláza. mekibe mentünk. ettünk sajtburger és csibét is. képeket csináltunk a pláza előtt.




jóóóó nap voooolttt!!!:D




Jennifer's body













Szombati napon, mikor a hold feljött az égre, a vámpír és a vérfarkas leült a monitor elé és elindították azt a filmet ami horrornak volt írva, de nagy vihogások közepette nem annak tűnt.
Pattogatottkukorica és "chemotox" ízű itóka mellette (a chemotox íz, csak a vérfarkaslány szerint az...:P) A kukorica után jött a Cheetos chips. Majd mikor a volflánynak be nem állt a szája, mert egyfolytába kérdezgetett: - Ő a démon?, Megöli?, Ő is démon lett? - és még sorolhatnám:D

A mikor közlegett a hajnal:D ideje volt meni, de képek készültek...:




2010. február 20., szombat

Boldogot...

BOLDOG SZÜLINAPOT GÁBOR!:)



2010. február 16., kedd

az elveszett kesztyű nyomában

A rejtélyek napja...
A nap ma se sütött. Mikor kinéztem nem láttam semmi mást csak a mostanában megszokott felhőket és a kékséget, valamint a úton és az út mellett azt a fehér vmit amitől már a hideg is kiráz. A házból kilépve szemem egyből az engem váró barátomra esett. A farkas lányra:D Ágira:D Szépen megbeszéltük a reggeli gondjainkat:D A útközben a partneremnek fontos dolga akadt a sminkjével (felrakta az arcát, bocs megigazította:D) Igen, ám, csak a kezén lévő kesztyűtől nem tudta volna tökéletesen megoldani a problémát, ezért levette, és eltette zsebébe. A csúszós dombon szinten suhantunk, vagyis én biztos mert a álló helyzetbe is képes vagyok hasra esni, de ez ma nem történt meg:D A sínekhez érve, egy hangot kezdünk hallgatni ami ezt közli: - A Budapest Déli pályaudvartól, Komáromig közlekedő személy vonat előre láthatólag 40 percet késik.- és fejezte be mondandóját. Ebben a pillanatban 2 dolog futott át az agyamon, 1. haza megyek tovább aludni!:P, 2. menjünk be a váróba és várjuk meg a vonatot... Ági az utóbbit támogatta. Bent egy kicsit jobb idő várt minket, és egy pár ember akiket nem ismertem. Barátom megint neki látott az arc felvarrásnak:D kicsit több eredménnyel mint az előbb. Majd utána következett a reggelizése, vmi sajtos zsömlét majszolt, egészen jó ízűen. Pár perc múlva elkezd, hirtelen pakolászni a táskájába majd a zsebébe, és mosollyal az arcán(majdnem röhögve) közli, hogy nincs meg a kesztyűje. Azonnal rá vágtam, hogy menjen nézzen körül, ahol jöttünk biztos hogy ott hagyta el. A váró ablakából ezt látom csak, hogy a barna hajú farkas lány:D kiszalad az épületből majd az elé áll, és kezd nézelődni..., mintha egy hegytetőről kémlelné a tengert, vagy az eget. Visszajön, hogy ő nem találja sehol. Hát ha így nézed édes:D akkor nem is fogod megtalálni:D. - közöltem vele. Aztán össze szedtük a cuccunkat, hogy útra kelünk és megmásszuk a lehetetlent a kesztyű után. Ki mentünk a várónak nevezett helységből a csípős hidegbe. Előttem a farkas lány ment, aki időközbe hallodta a kutyák ugatását, és megállapította, hogy vmi dalmata elveszett:D A lábunk alatt a hó csak úgy recsegett, mint amikor tördeli vki az ujjain lévő ízületeket...(jah bocs lehet, hogy az én voltamxD) Nagy nehezen el értünk az utolsó nehézkes úthoz. Egy domb, ami épp a gyönyörű időnek köszönhetően le volt fagyva:D A 2 barát minden erőfeszítést bevetten felért a csúcsra, és ott várta Ágiiit az ő kesztyűje. Amint szerencsére senki sem vitt sehova:D...

2010. február 11., csütörtök

2010. február 10., szerda

érzelmi hullám

Vannak napok, mikor a boldogság felhőiről nézel le a kicsiny világra, és élvezed minden percét.
De vannak olyanok is, mikor úton haza fele, a sínen megállsz egy pillanatra és farkas szemet kívánsz nézni a dübörgő mozdonnyal, de vmi érzés, vmi hang a fejedben, üzenetet küld a lábadnak, hogy menjen tovább, miközben az agyadban azon gondolkodol, hogy most mi lenne a legjobb...
Szeretnék most léggömb lenni, és elszállni messzire a boldogság felhők fölé, és többet nem térni vissza...

2010. február 2., kedd

fusss, de ne úgyxD

Ma még meglátogatt az én Nóriiiimm:) Jött a kövekér az akváriumába, mert nekem már van másik és neki adtam.
Míg én előkerestem a köveket, mert vhova nagyon elraktam, ő addig szemügyre vette az halakat.
Beszélgettünk, mindenről. Ettünk anyu friss madártejéből:) majd megkérdeztem, hogy nem akar-e xboxozni. A válasz ez volt:
- Hogy mit csinálni???-viccesen.
- Xboxozni, tök jó játékom van gyere!:D-invitáltam.
- Okés.-mondta.
A játék már el volt indítva, mert öcsém előtte játszott vele. TEKKEN 6:D(legjobb:))
Az ifjú tekkenező megkérdezte, hogy mely gombokkal mit csinál. Elmagyaráztam neki. A játék elkezdőtött.
Nóri, úgy kezdett, hogy már az első emberével megölte a gép 3 emberétxD
Az egyik meccsbe bele szóltam, kiabáltam, hogy fuss már:D, mert csak neki kellett futni az ellenfelének, és meghal. Erre Nóránk karaktere elkezdett gugolva vánszorognixD(ezen 10percet röhögtünk:D)
Aztán a végén még se ő nyert:S:D(nem baj ügyes voltál:D)
Pár videó:


itt a Béka és a Selyemfiúúúú, Nóriiii:D


szegény kenguru & hogy tud így mozogni az a háj fejű?!:D


és eza szemét aki megölt! & az a csaj akinek felrobban feje?!:D

vérszívás


Tnap voltam dokinál, aki közölte velem, hogy jó lenne ha mihamarabb elmennék vérvételre. Rohadtul örültem neki.:/ A dokitól hazaérve, azon godolkodtam, ki lenne olyan jó fej, hogy elkisérne engem, és már akadt is jelentkező:D Szilvi személyében. Tehát ma reggel, anyáék bevittek Tb-re, és kirakta Szilvi háza előtt. Felérve az ajtójukhoz, Linus várt, (Szilvi kutyája) aki kb. 2 hónapja nem látott:D, hát ma bepótolta, szét nyalta a fejem:D Elindultunk a kórházba, először betegfelvétel...(mi a francnak???:D), aztán mentünk a vérvételre. Syl nyomott nekme egy sorszámot, 355, még 9 ember volt előttem, uhh mondom fasza..., de szerencsére gyorsan közelgett az vesztem:D, egyre idegesebb, és nyugtalanabb lettem, és persze rosszabbul is lettem, mert nem kajáltam:S:D Miközbe vettem le a kabátom meg a sálam, hirtelen hallom, hogy Lady Gaga: Bad romance szól vkinél, nézek is körbe, hogy ki az aki nem halkította le a telóját, vagy szabad itt telefonálni?!, és meglepetésemre, én csörögtemxD Gyorsan kikaptam a telóm, már amennyire tudtam, mert már az egész ottani közönség engem nézett. Megnéztem milyen szám, - Dirr nem is ismerlek!:D, és kinyomtam. 2perc múlva kezdte b*szni az orrom, hogy ki lehetett az, és visszahívtam. Belekiabál egy kislányos hang, - Mivan még mindig nem írtad be a számomat?!, mondom, - Ki vagy?, válaszólt a hang, - Még meg se ismered a hangom?!, jött a válasz egyből, vagyis majdnem mert gondolkodnom kellett:D, - ŐŐŐŐ, Döniii te vagy az?:D, - Igen!:D, - Figyi, bocsii, de most vérvételen vagyok, hívj vissza 20perc múlva lécci:), - Jólvan!:)
Ezek közepette az emberek csak bementek a függöny mögé, és 5perc és már jöttek is. Mind teljesen jól, senki sem lett rosszzul. Felpillantottam a kijelzőre és láttam, hogy már a 354-es emberke megy, uhh minjá én jövök, mondtam magamba. Szilvi csak nyugtatott, hogy nem lesz semmi gáz, és, hogy az ő szavaival éljek, - Szólj, hogy rosszul szoktál lenni, és le fog fektetni!:)
KATT!!!!!!!! villog a 355, áááááá én vagyok az:S
Beérve, már ott várt a hölgy, aki megfoszt az én vörösborszínű véremtől. (nem mintha láttam volnaxD, az ez olyan jól hangzott:D) Leültem a székre, és a lábam csak fel-le ugrlát az idegtől, a hölgy megkérdezi, hogy nem szokott rosszul lenni, és a kérdés közben az az eszközt szerelte össze amivel megfoszt...
- Hát nemtudom, mert még nem voltam sok vérvételen, de most nem vagyok vmi jól!:D- válaszoltam.
- Akkor legyen szíves felkelni a székről!-vágta rá a hölgy.
Én felugrottam, és a széket máris átalakította egy ágyfélévé:D
- Paracsoljon!-mondta.
Lefeküdtem, és már is kényelmesebb volt, de még mindig nem volt a legjobb érzés:S:D
Azonnal elfordultam amint láttam, hogy mire készül. Láttam a kezében a szórítót (vagy mi annak a neve:D) és én már egyből elkaptam a szemem. Annyira szemügyre vettem a lámpát, hogy láttam, hogy van rajta egy repedés és az egyik csöve nem világít, szegény nem csöves, hanem csőtelen:D Amint jól ismertem az új tárgyat, éreztem egy enyhe (bocs, ez enyhe kifejezés:D, me nem enyhe volt, hanem mint a darázscsípés, vagy még annál is rosszabb...:S:D)
-Nyugalom, most már csak a fiólákat cserélem.- szólalt meg a nő hang.
- Jóóóóllll vaaaaaaannnn!- ennyi tudtam kinyögni.
20 másodperc elteltével(nem mintha mértem volna...:D)
- Na, hogy érezzük magunkat?-vérszívó hölgy.
- Ezek a pöttyök kezdenek, sokasodni.-válaszként.
-Ajajjj az nem jó, elkisérte vki?!-hölgy.
- Igen, egy szőke hajú lány, ott ül a terem végébe.-én.
A nő azonnal, kinézett és kezdte keresni az én kísérőmet, és ezek szerint már vége is volt a kínzásomnak. Észreveszem, hogy a nő jön vissza kezd elpakolni, és az én szőkehercegnőm:D jön be a fehérfüggöny másik oldaláról.:)(húúú de kreatív vagyok:D)
A szőkeség hozott magával vmit, egy szendvicset, és egy csokoládét, ami abban a pillanatban életmentő volt számomra:D
- Kérsz, megetesselek?- hangzott a hangja az én életmentőmnek.
- Az tökéletes!-mondta a nővér.
- Igeenn, lécci. - mondtam.
Pár harapást tudtam, enni a szendvicsből, inkább a csokiból ettem, de abból se kellett sok.
A nő közölte velünk, hogy átkell menni a terem utolsó ilyen kis részébe, ott kipihenhetem magamat, mert ide jönnek, még a helyemre. Megpróbáltam, de még mindig sok kis szines pöttyött láttam, ami így vissza nézve szépek, de abban a pillantban senkinek nem kívánom:D
Na erőt vettem magamon, és átsétáltunk a hátsórészbe. A hölgy elhozott vmi poharat, és kémcsövet, hogy abba kell majd belepisilni címszóval.xDHát mondom tökéletesxD
Elkezdtem kajálni, és a nyomorult zsömlével, miért is ne sértettem volna fel az ínyem....:D,
- Janniiii, vérzik a szád!- megijedve közölte a kék szempár.
- Mi van?!, ne röhögtess már!- vágtam rá. és amig ezeket kimondtam érzetem, hogy vmi piros cucc esett a kezemre.
- Hát csak én lehetek ilyen béna!-fakadtam ki.:D
Felugrottam, hogy megnézzem a tükörbe a szám. Hát a fogaimnak enyhe rózsaszínes színe lett:D, de eltüntek mikor becsuktam a szám. Kb. úgy mikor az ablak bepárásodik, és te letörlöd.
Végeztem, és kezdte szemezni a pisilős pohárral...
Megszólalt a telefonom. Gaga meginnt elkedzte, hogy hoooohóóóóóóóóóoooóóó kálin bed romensz...(és még énekelhetném, de megkíméllek:D)
Felcsapom a telót....
- Igen!-modtam.
- Na mivan, hogy vagy?-Döni a másioldalon.
- Bazzz, majdnem elájultam:D!-röhögve közöltem.
- Nemááá, fasza!-megdöbbent.
- Na figyi, ma előbb végzek és akkor tudunk találkozni 13:25sel megyek.-mondta.
- Akkor kb. 2re leszel nálam!-én.
- Jah, de ne merészelj, ki jönni elém!-Döni.
- Megnézem, hogy oda találsz-e!-én.
- Oda!:D-Döni.
Megbeszéltük a többit és már le is tettem. Mert már Szilvi rám szólt, hogy menjek és intézzem el a poharat:D
- Na menjél, mert kizavarnak minket!-Szilvi.
- Jólvan, megpróbálom!-én, és a pohárral és a "kémcsővel" a kezemben elindultam a wc-ig.
Azt hiszem a többit nem írom, lexD, mert mindeki tudja mit kellett csinálnixD
Csak nagy vonalakba: Büdös volt már alapból bent, igen beletaláltam, nem nem öntöttem mellé:D
Kijövetel, hasonló érzések voltak bennem, mert azt éreztem, hogy minden szempár rám szegeződik, és télleg:D Mi olyan rohadt éredekes, egy srácban, ha a vizeletmintát visz, hehh???!!!:D Na mind1, túléltem.
Utólag is nagyon köszönöm a Szilvimnek, hogy ott volt:D, és neked is, hogy el tudtad olvsani:DxD

2010. január 31., vasárnap

vége...

(...)

Ha megmarad ez a csönd a fejemben, soha nem megyek vissza. Nem én lennek az első, aki ezt az életformát választja a másik helyett. Talán ha elég messzire szaladok, soha többé nem kell hallanom őket...
Egyre gyorsabban és gyorsabban rohantam, és Jacob Blacket ott hagytam messze magam mögöt.
VÉGE

2010. január 25., hétfő

Előadás, avagy tanuljunk a csövestől fejest ugrani a kukába...:D

A mai nap szintén korcsolyázással kezdődött, mert még mindig csúszik a szerencsétlen út a faluba, és miért is ne én esnék el, vagy elcsúsznék, vagy még ragozhatnám...:D Az oskolába beérve már kezdődött az óra, és a tanár közölte, hogy a kövi órán meglátogatnak minket a felső vezetőségtől:D (óra látogatás:P) Vége. Kicsöngettek. Német következett, hát inkább be se mentem volna..., - Tudja?, -Nem, elfelejtettem, hogy felelünk, - Jóvan, beírom!, - Rendben, írja be...:S:( Aztán indulás vissza a termünkbe, ahol felkellett készülni, az órára, mert ugye óra látogatás lesz. Kicsit bemelegítettünk a labdásjátékkal. (Tanárnőnek van egy zöld kis labdája, és ketté választotta az osztályt, bal volt az aki először kérdezett 3percig a jobb oldaltól, aztán cserélünk. Szerencsére nem kaptam kérdést:D) Aztán jött az ebédszünet. Aztán az óra kezdete, tanárnő adja az anyagot, és egyszer csak, hirtelen kinéz az ablakon. Mondja, hogy azt hitte, vki bele esett a kukába. Erre az egész osztály felugrott, hogy lássa az egészet. Még életembe nem láttam ilyet:D A pasas teljesen fejjel befelé a kukába, a lába az égnek meredt, és mozgott mint aki el akar repülni a lábai segítségével..., hát nem jött össze. Az osztályban röhögőgörcs vette kezdetét:D A tanár mindekit visszaterelt a helyére, 10perc múlva meginn kifelé nézelődik az ablakon. Erre a mozdulatra meginn az egész osztály felugrott. Csak azt láttam, hogy a pali..., belemászik a kukába és nem jött ki egy ideig:D (még körül is nézett, hogy látta-e vki:D) kész voltam teljesenxD. Utcsó órában jött az "előadásnak" nevezett csoportos munka. Az én csapatom volt a 2. Petra, Melinda, Anna, és én. Amíg Petra mondta a magáét, addig én kattintottam a laptopon. Miután végzett ő nyomogatta. Melindára, nem mertem rá nézni, mert szegény megfázott, és oly piros volt az orra, (most a Ferit idézem), mint a Rudolf, a rénszarvas orra.:D Mikor a kivetítő fehér színe rávilágított Meli arcára, olyan szinten lehetett látni a piros foltokat, hogy már lassan világított.:D(K)(L)Szegény..., Jobbulást:);)

2010. január 22., péntek

Cukorbabááák



szerelem, szerelem..., szerelem!, szerelem?

“Az a másodperc, amikor igazán szeretünk, életünk egyetlen valóságos pillanata.
A többi nem az.
A többi boldogtalan varázslat. Őrület. Teli félelemmel és szomjúsággal. Mi persze éppen fordítva gondoljuk. Mi azt hisszük, hogy az a “valóság”, amikor egyedül, kővé dermedt, magányos lélekkel élünk. Valóság a hétköznap, a közöny, az egoizmus, az én, az enyém, a pénzkereset. Valóság a tévé, a robot, a rohanás, a vásárlás, az aszfalt, a “senkihez sincs közöm” életérzése. És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor. Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek, hogy “Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!” – miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja: “Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam! Itt akarok élni, örökké!”



2010. január 10., vasárnap

Avatar és Maóni-ka:D

Tnapi napot Annáéknál töltöttem. Vittem magammal a méltán híressé vált Avatar című filmet. Elkezdtük fél 4 körül. Cola és kukorica társaságával. Jöttek azok a részek, amiket nem fordíttak le, de kiírták. Hát igen, csak az egyik angol volt a másik meg németxD, de az egyik fedte a másikat nah mind1. Anna mindig megállította, hogy letudja fordítani. Azért tartott majdnem félórával tovább a film:D A film elején, még Anna Anyukája bejön, hogy nem szeretné, ha sötétbe mennék haza, ezért hivatalosan "fogva lettem tartva":D, felhívtam anyumat, hogy megbeszéljem vele. A film vége felé bejött a Mara is (Anna, nővére) aki mostanában Vempájör rajongó lett (Twilight:D). Az avatarról csak annyit, hogy nekem teccet, meg minden, James Cameron jót alkotott:D. Anna anyukájáék elmentek a Bálba, mi addig elkezdtünk Maóni-ka sós részeket nézni a youtubon:D (hát lehet nem kellett volnaxD) ez a 2 kedvenc:P

Néztük még a Showder Clubot. Aztán már ásítottunk mind2en. Azt mondtuk, hogy jóvan megyünk aludni:D ez volt fél 1kor. Még fél 2ig beszélgettünkxD Reggel már fenn voltam 6kor. Visszaludtam. 7kor visszaludtam, és olyan háromnegyed 9körül már nemtudtam tovább:D Anna anyukájával találkoztam, és ő meg felkeltte az Annát, öltözök és egyszer csak Anna beviharzik a szobábaxD:
- Mikor keltél?!:D (kómás fejjel...:P)
- Háromnegyed 9 körül! (ásít)
Rendbehoztuk magunkat, reggeliztunk aztán mind2en facebookoztunk:P és szemét Anna szintet lépett a Happy Akváriumba:/:D 10:35-s busszal mentem Tb-re, ezért negyed körül elindultunk. Az út elég uncsi volt egyedül. Aztán leszálltam a végen, oda mentem a buszomat megnézni, és közbe jött egy pasas szembe velem, és leszóllít:
- Elnézést, ne haragúdj! Nem tudnál adni 170ft-ot, hogy felmenjek a busszal az Ipariparkba mert ott hagytam a pénztárcám. (eléggé kétségbesett feje volt, és nem úgy nézett ki mint a csövesek)
- (gondolkodtam egy kicsit) és megszántam:D
a végén kiderült, hogy ott dolgozik/dolgozott ahol én lakok és ismeri az ottani idősebb társaságot, u.h. sztem tuti nem volt csövi, de gondolj amit akarsz. Mindezek után bementem a Plázába, a Media Markt-ba, hogy nézzek vmi játékot öcsémnek, mert 14.én lesz a születésnapja, és van xbox-a, psp-je, playstation-ja, szal felvan szerelve a gyerek:D de mikor megláttam az árakat, úgy döntöttem inkább mást kapxD A vonatra felszálltam, leültem. Elkezdtem kitöleni a béreltem erre a vezető bemondja, hogy:
- Elnézésüket Kérem, de a vonaton műszaki okok miatt le kell állítanom.
monodm magamba, fasza ki tudja hányra érek haza..., de végül hamar megoldódott, és már azóta megírtam a leckém:/ (fújj fújj némeeet:@ csicskaság) és megyek filmet nézni a Megérzés című-t mert nem láttam péntekenxD

ezt csak azért mert szeretem:P

2010. január 8., péntek

korcsolyázó nap


Nagyba reggel megyünk, mint a 4 jó barát oskolába, vagyis csak a vonathoz, de ez nem lényeg. Van Isti az örök humorista, és aki már a nap elején lenyírja az agyam. Aztán ott van Attila, aki mindig az erős észjárásáról és találékonyságáról tanúskodik (ma pl: megtalálta öcsém fülhallgatóját a hóbaxD), és van egy Ágnesünk aki egy kicsit melankólikus, vagy ahogy ő jellemzi magát egy "könyv moly", de ha elindul a vihogó járat akkor nincs megállás. Na és persze én a nem normális, a gyerek és akivel mindig történik vmi. Épp így volt ez a mai nappal is...
Szóval megyünk a faluba, és én mint aki nem 19 (lassan már 20 éves) úgy viselkedik, mint egy gyerek, és csúszkál meg minden. Csúszok, Csúszok..., és a többiek mondják, hogy

- Jani!!! El fogsz esni!

- Dehogy fogok!

- Dehogynem!

- Tnap is Edinával jöttem haza, végig csúszkáltam és nem estem...!

és mire ezt kimondtam, csak egy nagy WÁÁÁÁÁÁÁÁ jött ki a számon, és csak annyit lehetett hallani utána, hogy PUFFFFFFFF. Jól picsára ültem. Igaz az én wáááázásomat elnyomta a többiek röhögése. Isti szól!

- Gyere Jani,felsegítelek! Ági közbe mondja, hogy nem bírtalak elkapni....

- Köszi, de nem látta senki (közbe felugrok és nagyba körülnéztem)
Jóvan nem látták olyan sokan, nyomás tovább....
Megyünk, Megyünk még mindig Megyünk. Oda érünk a dombhoz, ami eléggé csúszós volt.
Már az elején szóltak, hogy:

- Jani!!! Menj a Hóba, me meginn eltaknyolsz!

- Jóvan ott megyek nah!:D

Megyek, megyek, és meginn megcsúszott a csizmám és meginn seggre ültem:D csak ezúttal a táskámból a személyi tartómtól kezdve, a számológép minden kiesett.:D Isti meginn volt a mentő:D Me Attila, és Ági már lent vártak minket.
Asszonja Isti:

- Várjá ott a számológéped!

- Hol hol???? (azt közbe rajta tapostam)xD
Elindulok, hogy épségben leérjek az aljára, és István barátunk is megcsusszant:D ami azt eredményezte, hogy meglökött és én szépen leszánkáztam a dombrólxD, és nem estem el!!!:P


A nap végén még a vontról leszállva, is meginogtam, de szerencsére nem látták sokan azt se, me sötét volt:D
és még egyszer....amikor nem bírtam kiszállni a Rami kocsijábólxD me az is olyan helyre tud állni:D
Nah asszem megyek és jegel a seggemxD


2010. január 4., hétfő

nevetés

“Sokszor és sokat nevetni; elnyerni az intelligens emberek megbecsülését, a gyermekek ragaszkodását; kivívni az őszinte kritikusok elismerését és elviselni a hamis barátok árulásait; örülni a szépnek, megtalálni másokban a jót; jobbítani egy kicsit a világon – egy egészséges gyerekkel, egy parányi kerttel vagy azzal, hogy biztos lábon állva élsz; tudni, hogy legalább egyvalaki könnyebben lélegzik, mert te voltál. Ez a boldogulás, ez a siker.”
(Ralph Waldo Emerson)





2010. január 1., péntek

Boldog Új Évet Mindenkinek!:)

Események

Az utóbbi napok már történelem darabjai, de azért megosztom a nagyérdeművel is:D:P(persze csak módjával) inkább képekkel illusztrálom mert az úgy érdekesebbxD:P
dec. 27.


dec. 28-29.



dec. 29.